Pers / Press
Terug naar overzicht
Olvassbele.hu Hongary
24/04/2011 - A kabbalista – A sikerregény története
Írta: Szabó Helga 2010. március 17. szerda, 14:07
Előtted áll a nagy feladat. Erre készültél egész életedben. Tudod, hogy ez az, amiért megszülettél. De közben delejes erővel vonzani kezd egy ismeretlen érzés: a szerelem örvénylő sötétje ijesztő mélységek felé húz. S lelkedet szétszakítja a kényszer, mert közöttük választanod kell.
E történet szerzője, Geert Kimpen Budapesten járva világhírű regénye keletkezéséről mesélt.
Az antwerpeni születésű Kimpen 2004 előtt nem foglalkozott regényírással, színházi és televíziós rendezőként dolgozott. Mondhatnánk, furcsa véletlenek sorozata vezetett odáig, hogy végül megírta A kabbalistát. Már ha hinnénk a véletlenekben. Az első fontos történés sem volt véletlen nyilván: hét évvel ezelőtt, éppen karácsony estéjén megszületett egy gyermek, Kimpen kislánya. Az ő szemébe nézve tett ígéretet arra, hogy olyan apa lesz, aki mindig segíteni fog abban, hogy gyermeke megvalósíthassa álmait.
És ezen a ponton mindjárt zavarba is jött: mi is lett az ő saját álmaival? Ott kezdődött minden abban az antwerpeni könyvesboltban, ahol gyerekként oly sokat téblábolt. Figyelte a híres írókat, akik oda jártak, csodálta és irigyelte őket. Ez volt az álma: egy napon író lesz ő is. S azon a karácsony estén végre a kislánnyal együtt Geert Kimpen, az író is megszületett. Az elhatározás meglévén már csak a téma hiányzott.
Egy bölcs tanácsra hallgatva, mely szerint, ha nem tudsz valamit, kérdezd meg a feleségedet, valóban így is tett. S az asszony így válaszolt: mindig az élet nagy kérdéseit kutatod, másról sem beszélsz, mint hogy van-e élet a halál után, s hogy mi az élet értelme. Írj hát erről! Kimpen nem is tétovázott, mindjárt a legilletékesebbhez, Istenhez fordult. De modern ember lévén nem ragaszkodott a formaságokhoz, nem szaladt a templomba, hogy Istennel beszélgessen, inkább leült a számítógép mellé és levelet írt neki. Egy dühös levelet méghozzá, melyben konkrét válaszokat követelt a nagy kérdésekre: elég volt a homályból. És mivel Istennek, úgy látszik, van humorérzéke, nem is késett a válasz: másnap egy ismeretlen rabbi e-mailje várta, aki meghívta Kimpent Amszterdamba, hogy a zsidó misztikus hagyományt, a kabbalát tanulmányozza.
Kabbala: itt aztán nincs hiány válaszokban, csak győzze az ember megérteni. Kimpen elutazott hát a rabbihoz, s egyetlen nem zsidóként ámulva figyelte, ahogy a férfiak és nők szépen külön ültetve hallgatják a rabbi tanítását. A dolog azonban olyan zavarba ejtően bonyolult volt, nehéz, mint a legmagasabb szintű matematika: Kimpen egy szót sem értett az egészből. De kitartott, s lassan beleszeretett ebbe a filozófiába, mely világos, egyértelmű szabályokat nyújt az élethez, útmutatást ahhoz, hogy azzá váljunk, akivé lennünk kell.
A könyv eredeti borítója
Öt hónap után az egyik órán a rabbi olyasmit mondott, amire Kimpen felkapta a fejét: van itt köztetek valaki, aki ír majd egy regényt két kabbalistáról, s ha megírja, e regény sikeres lesz szerte a világon. De nem tudom, végül lesz-e bátorsága hozzá, hogy valóban megírja. Kimpen nem tudta megállni, óra után megkérdezte a rabbit, hogy őrá gondolt-e talán. De egy rejtélyes mosolynál egyebet válaszként nem kapott. Kapott viszont két nap múlva egy levelet: néhány oldalnyi szöveg volt benne két kabbalistáról a tizenhatodik századból. A híres rabbi, Jicchák Lurja és Chájim Vital története. Mester és tanítványa. Kimpen mindjárt tudta, hogy erre a történetre várt egész életében, ezt kell megírnia.
Nincs olyan zsidó, aki ne ismerné a legendás rabbi, Jicchák Lurja nevét. Ő fedezte fel a valódi Siratófalat Jeruzsálemben: őelőtte másik falat hittek szentnek a zsidók. Ez a történet róla és ambiciózus tanítványáról szól, aki nagyra törő terveket dédelget: ő lesz az első, aki könyvet ír a kabbala titkáról, s mindenki számára elérhetővé teszi a tudást.
A rejtett tudást, mely addig csakis rabbiról rabbira szállhatott tovább. Megegyeznek, hogy Lurja átadja minden tudását, s Chájim Vital megírja azt. De közben történik valami: a tanítvány beleszeret mestere gyönyörű lányába, akit az apja másnak szánt. Megkaphatja a tudást, de a lány nem lehet az övé. Választania kell.
Kimpen két hónapon belül megírta A kabbalista első változatát. De egy kemény lecke még hátra volt. Elküldte a kéziratot tanárának, a rabbinak, s ő Cfátba, a regény helyszínére utazott, a kabbalisták legfontosabb városába, hogy ott tanulmányozza tovább a tanokat.
Ott tartózkodása alatt egy kérdés izgatta különösen: mit érezhetett vajon Chájim Vital, mikor megírta művét, de a dicsőség fénye mégis mesterét, Lurja rabbit ragyogta be, aki saját neve alatt jelentette meg a könyvet mondván, hogy mindaz a tudás, amit a könyv feltár, tőle származik, Vital csupán a „kéz" volt, aki azt lejegyezte. Kimpen végül egészen pontosan megtudta, mit érezhetett regénye főhőse: Hollandiába visszatérve megdöbbenve tapasztalta, hogy tanára, a rabbi saját neve alatt jelentette meg A kabbalista első változatát, mindössze néhány sornyi köszönetnyilvánításban megemlítve Geert Kimpen nevét.
Megtörtént vele mindaz, ami saját regénye hősével. Kimpen elhatározta, harcolni fog a könyvéért. Az ügy végül bíróságra került. Már csak két óra volt hátra a tárgyalásig, mikor a rabbi ügyvédje telefonált azzal, hogy bár ügyfele továbbra is magát tartja a könyv eszmei atyjának, elismeri Geert Kimpen szerzőségét.
Geert Kimpen
A dolog tehát jól végződött, Kimpen mégsem tudott túllépni csalódottságán: ha a kabbala így működik a gyakorlatban, akkor ez nem neki való, visszatér inkább régi munkájához, feladja írói ambícióit. Ekkor azonban találkozott egy másik rabbival, akinek elmesélte történetét. A rabbi óriásit nevetett: ha csalódott vagy, semmit sem értettél meg a kabbala tanításából. A legnagyobb leckét a tanárod, a rabbi adta neked: megtanított, hogy vállald a felelősséget a művedért és a tudásodért.
Kimpen ma teljes szívvel és tiszta lelkiismerettel biztathatja lányát, hogy higgyen az álmaiban. Azóta megírta második regényét is Newtonról, akit szintén a kabbala tanítása inspirált, s most legújabb művén dolgozik. Kimpen munkája nyomán az egykor ismeretlen tizenhatodik századi kabbalisták nevét megismerte a világ, s a kabbala bölcsessége egyre több ember életének ad új irányt.
„Több dolgok vannak földön és egen, Horatio, mintsem bölcselmetek álmodni képes." (William Shakespeare)
Geert Kimpen: A kabbalista
Nyitott Könyvműhely, 2009
More information at: http://www.geertkimpen.com/int-hungarian1.html
